Magyarország egyik legfenyegetőbb természeti katasztrófája az árvíz, amit nagy mennyiségű csapadék okozhat.
Heves esőzéskor a vízelvezetők nem mindig tudják lecsapolni a vizet, ezért az felhalmozódik és belvizet okoz.
Az árvízkockázat hatékony csökkentése érdekében különböző szinteken kell a tevékenységeket összehangolni:
-
- előrejelzés: időbeni lakossági figyelmeztetés, felkészítés
-
- megelőzés: árterületek feltérképezése, majd fizikai védekezés eszközölése
-
- árvízvédelem: a vízfolyás természetét figyelembe véve
A korábbi évtizedekre nem jellemző heves esőzések egyre gyakrabban okoznak villámárvizeket, illetve a településeken végig zúduló csapadékáradatot.
A korábbi években több alkalommal is előfordult, hogy néhány óra alatt akár egy havi átlagos csapadékmennyiség is lezúdult, melyet képtelenek voltak elvezetni az érintett települések belterületi csapadékvíz elvezető rendszerei.
A csapadékvíz-elvezető árokba szennyezett (kommunális szennyvizet, olajos, vegyszeres stb.) vizet, állattartás hulladékait tartalmazó – akár előkezelt, akár tisztított – vizet bevezetni, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni szigorúan tilos!