Csapadék: Az a folyamat, amikor a légkörben lévő vízpára lecsapódik és eső, hó, ónos eső, vagy jégeső formájában lehullik.

Csapadékvíz gazdálkodás: Azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyek a víz okozta károk megelőzését, valamint a víz által nyújtott gazdasági előnyök kihasználását szolgálják

Magyarországon az évi átlagos csapadék mennyiség: 600 mm

Legcsapadékosabb a nyugati országrész, legszárazabb az Alföld középső része

Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja a tetőre hulló csapadék elvezetése megfelelő nagyságú tartályokba.
Helyezzünk vízgyűjtő tartályt az ereszcsatornáink alá!

A vízgyűjtéssel hozzájárulunk:

• Az árvizek megelőzéséhez
• A csapadékvíz rendezett elvezetéséhez
• Úthálózatunk minőségének megőrzéséhez
• Ingatlanunk állagának védelméhez
• A csapadékcsatorna terhelésének enyhítéséhez

A tárolásra használhatunk hordókat, ma már az egyszerű vízgyűjtő tartálytól a mindenki számára hozzáférhető modern vízgyűjtő rendszerekig sok lehetőség áll a rendelkezésünkre.

Esővíz újrahasznosítás formái:

• Mosás: Az esővíz alkalmasabb a ruhák tisztítására, mivel lágy víz. Elég kevesebb mosószert adni a ruhákhoz, mégis puhábbak és illatosabbak lesznek.
• Öntözés: Növényeink aktív állapotban igénylik a legtöbb vizet, ami április és november közé esik. A hiányzó csapadékot könnyedén pótolni tudjuk egy esővíz-tároló rendszer segítségével.
• Wc öblítés: Teljesen felesleges ivóvizet használni. Ahogy a mosógépnél, a kemény víz itt is tönkreteheti az alkatrészeket. Az esővíz a legtakarékosabb mód.
• Egyéb: Ha elegendő esővíz áll rendelkezésünkre használhatjuk autómosásra vagy medencetöltésre is.

 

Tovább

Az elmúlt években megnövekedett heves esőzések egyre gyakrabban okoznak villámárvizeket, településeken átzúduló csapadékáradatot, amit képtelenek voltak elvezetni az érintett települések belterületi csapadékvíz elvezető rendszerei.

A nagy mennyiségű csapadék árvizet okozhat, ami Magyarországon az egyik legsúlyosabb természeti katasztrófa. Heves esőzéskor a vízelvezetők nem mindig tudják lecsapolni a vizet, ezért felhalmozódik és belvizet okoz.

Az árvíz probléma miatt kevésbé szembetűnő, de másik veszélyeztető környezetvédelmi problémánk az elsivatagosodás, aminek jele az aszályos időszakok egyre sűrűsödő jelenléte.
A szárazság komoly pénzügyi károkat okoz, elsőkörben főleg a mezőgazdaságban, ezáltal észrevehető a haszonnövények, gabonafélék árának emelkedéséből.
Mint az általunk fogyasztott növények, zöldségek, így a takarmánynövények is nehezebben teremnek meg, ezeknek az ára is folyamatosan dráguló tendenciát mutat. Ami a gazdákat súlyosan érinti, akik a haszonállataikat táplálnák.
Az elmúlt hat évben 37 folyóvizünk került kiszáradás közelébe, az elmúlt száz évben 1000 kisebb-nagyobb tavunk teljesen kiszáradt.

Elsivatagosodás okai:

• hosszan tartó aszály
• felszíni vizek és a talajvíz süllyedése
• kizsákmányoló mezőgazdasági tevékenységek, például túllegeltetés
• klímaváltozás
• műtrágya káros hatása a talajra
• helytelen öntözés
• erdőirtás

A kizsákmányoló mezőgazdasági tevékenységek a talaj szervesanyag-tartalmát csökkentik nagy mértékben, ami csökkenti a vízmegkötő- és termőképességét.

Mit tehetünk mindezek megelőzéséért?

• ökológiai gazdálkodás folytatása
• csapadék helybentartására törekvő csapadékvízelvezetési módszerek
• környezetünk védelme a klímaváltozás csökkentése érdekében

 

Tovább

• Mosogatás közben csak az öblítésnél engedjük meg a vizet. A súrolásnál zárjuk el a csapot.
• Fürdés helyett válasszuk a zuhanyt! Ezzel felére csökkenthetjük az elhasznált víz mennyiségét.
• Ellenőrizzük a csapok gumigyűrűjét, és hogy teljesen el vannak-e zárva a csapok használat után. Így megakadályozhatjuk a zuhanyfejek csöpögését, WC-tartályok szivárgását. A folyamatos csöpögés megszüntetésével egy kádnyi vizet is megspórolhatunk havonta.
• Szereljünk be víztakarékos WC-tartályt!  Kavicsok vagy töltött palackok elhelyezésével alternatív megoldásként csökkenthetjük a tartály hasznos térfogatát. Egy öblítéskor akár 6-9 liter víz is távozik.
• Fogmosás és borotválkozás közben ne folyassuk a csapot. Ezzel percenként 5-10 liter vizet spórolunk meg.
• Fogyasszunk csapvizet palackozott víz helyett. Magyarországon majdnem mindenhol kiváló minőségű az ivóvíz. Ahol esetleg nem az, érdemes házi vízszűrő készüléket alkalmazni.
• Munkamegbeszéléseken, tárgyalásokon helyezhető vizeskancsó a palackozott vizek helyett, vagy mellé. Ezáltal a hulladéktermelésünket is csökkenthetjük.
• Fogyasszunk több kis vízlábnyomú élelmiszert, például zöldségeket, gyümölcsöket.
• Az esővizet gyűjtsük össze, és ezzel locsoljuk kertünket, illetve benti szobanövényeinket is.
• Kertünk öntözését reggelre vagy estére időzítsük, ne a nappali melegben. Ezekben az időszakokban jobban hasznosul a kilocsolt víz, kevesebb mennyiség és lassabban párolog el.

 

Tovább

A vízlábnyom mértéke megmutatja, hogy összesen mennyi vizet használunk el fogyasztóként közvetlenül és közvetetten a fogyasztási cikkeinken keresztül. Nem csak az számít vízfogyasztásnak, amikor vizet iszunk, mosunk, öntözünk. Hanem minden fogyasztási cikk előállításához, és a szolgáltatásokhoz is szükség van vízre.
Néhány példa a fogyasztási cikkek vízlábnyomához:

• 1 darab pamut póló gyártásához 2000 liter vizet használnak (ami nagyjából 10 fürdőkádnyi víz)
• 1 farmernadrág gyártásához 8000 liter vizet (40 fürdőkádnyi víz)
• 1 hamburger elkészítéséhez, alapanyagainak előállításához 2400 litert (12
  fürdőkádnyi víz)
• 1 szelet kenyérhez 40 litert (4 teli WC-tartálynyi)
• 1 csészényi kávé előállításához 140 liter vizet,
• 1 pohár tej előállításához 2400 liter vizet,
• 1 szem alma termesztése 70 liter vizet igényel

Egy ember átlagos fogyasztása 1,24 millió liter édesvíz évente, amivel egy olimpiai úszómedencét félig meg lehet tölteni.
Magyarországon fejenként közvetlenül naponta 110 liter vizet fogyasztunk (táplálkozáshoz, tisztálkodáshoz, háztartáson belüli munkákhoz), de teljes vízlábnyomunk – amihez hozzájön a közvetett vízfogyasztásunk (élelmiszereink, használati tárgyaink vízlábnyomával) – átlagosan több, mint 2000 liter naponta személyenként.

Jelenleg 50 ország küzd vízhiánnyal, ezért is fontos, hogy védjük élőhelyünk vízkészletét például a csapadék helyben tartásával, vízkészleteink nagyobb megbecsülésével!

Tovább

• A víz éltető elemünk, biológiai jelentősége óriási.
• A földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja.
• A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része.
• Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban…
• Ma a föld vízkészletének kb. 55%-át használjuk, de ez egy-két évtizeden belül 70%-ra fog növekedni.
• Egy felmérés szerint egy átlag európai kb.180 liter vizet használ el naponta közvetlenül, ebből 2-3 litert iszik meg, a maradék vizet zuhanyzásra, háztartási munkákra használja.
• A világ egyre nagyobb területein, így Afrikában, D-Ázsiában a vízhiány háborúk, konfliktusok, mindennapi emberi tragédiák forrása.
• A szárazság, az aszály szinte egész földrészek legrettegettebb fenyegetése.
• Előreláthatóan 2032-re a Föld lakosságának 50%-a küzd majd súlyos vízhiánnyal.
• Egyre nagyobb mértékkel csökken a Földnek azon vízkészlete, mely alkalmas emberi fogyasztásra.
• A számok elrettentőek: a vízből eredő betegségek évente több millió ember halálát okozzák és több mint egymilliárd embernek a Földön nincs biztonságba az ivóvize.
• A WHO adatai szerint a fertőzött, tisztítatlan vízfogyasztással összefüggő betegségek (hasmenés, malária) egyes ázsiai és afrikai országokban az 5 évnél fiatalabb gyermekek halálozási okai között dobogós helyen áll.
• Az óceánokba egyre több nitrát, cink és ólom kerül, a folyók szennyvízzel telítődnek.

A vizek tisztaságának megőrzése érdekében jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk a környezetünk védelmére!

Tovább